Kérünk, hogy szánj néhány percet az alábbi kérdőív kitöltésére!
Véd a természetet, a növény és állatfajokat!
Ez a blog azért jött létre, hogy mindenkit megismertessen a természet szeretetével.
Keresés ebben a blogban
2013. április 2., kedd
2013. március 25., hétfő
Az év madaráról
A gyurgyalag (Merops
apiaster) a madarak
osztályába, a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, és
a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó
faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az
év madarává” választotta.
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át
Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és
előfordul Dél-Afrikában is.
Európába
májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.
Tollazata a napfényben ragyogó
színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és
torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes
és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat,
folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g.
Rovarevő
specialistaként[1]
többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel,
lepkékkel és sáskákkal
táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = "méhevő",
"méhészmadár") is sejtetni engedi darazsakat és méheket is
fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A
gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak
annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek
kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte
felkínálva a méheket.
Télen akár
2500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak
nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni.[1]
A meredek lösz vagy
homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját,
melynek végén található a költőüreg. Általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak.
A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus
hemapterus nevű ektoparazita légy.
Sokszor a
homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a
költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat.
Magyarországon 1982 óta
fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan
veszélyeztetett faj nem szerepel.
Partfalakban,
telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb
termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Speciális étrendje és fészkelési
viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a
partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat,
illetve hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében
működő telepek megrongálása.
Az Év madara
program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű
bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak
(például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van.
A gyurgyalag
állománya az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer pár
közé tehető és ebben az időszakban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.
Régebben az állományt jelentősen kisebbre – néhány ezer párra – becsülték, de
jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei. Ma az állomány
legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ. Fokozottan védett faj,
természetvédelmi értéke százezer forint.
Az év madara
kampányhoz kapcsolódva, a lakosság bevonásával, gyurgyalagfelmérést szerveznek
– a megfigyelési adatait bárki feltöltheti a Fecskefigyelő
honlapra. Ennek célja az országos állomány még pontosabb megismerése, illetve a
veszélyeztető tényezők felmérése. Ezzel párhuzamosan kiemelten foglalkoznak az
elöregedett, benövényesedett telepek felújításával, újak létesítésével, a
fészektelepeket érintő illegális tevékenységek felderítésével és
visszaszorításával, valamint a zavarás megelőzésével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)